Rachel Petersonnak hívnak és még nyár elején érkeztem Amerikába a nagynénimhez, Amandához. Most szeptember van szóval kezdődik a suli. Sport és egyben művészeti gimi második osztályában kezdem az évet.
-Rachel kész a reggeli! Lennél szíves lefáradni?-kiabál fel a nagynénim.
-Még egy pillanat!-kaptam fel a táskámat majd lerohantam és állva kezdtem el enni. Fel alá járkáltam az idegességtől.
-Nyugodj meg egy perc és itt van az iskolabusz.-fogta meg a vállam és megállított.
-Jó, jó, de...
-Nincs semmi de!-szakított félbe.-Minden remekül fog menni!-hangos dudaszó szakította félbe a beszélgetésünket.-Indulj!-nyomta a kezembe a táskám. Egy enyhe gyomorgörcs kíséretében kiléptem az ajtón, bedugtam a fülembe a fülhallgatót és elindultam a busz felé.
-Szuper!-kiáltottam fel, majd megfogtam a fejemen a fájó részt.-Nem tudnál odafigyelni!-förmedtem rá. Elkezdett halkan kuncogni.-Ez nem vicces!-mondtam mérgesen és egészen a suliig az ablakon bámultam kifelé. Amint leszálltam az igazgatóiba mentem, hogy útbaigazítsanak. De ahelyett, hogy bármit is csináltak volna a hangosbemondón ide hívtak egy lányt.
-Rachel ő itt Lívia Peterson!-mutatta be Steven igazgató.
-Szia én az osztálytársad vagyok és körbevezetlek.-mosolygott rám.-Lehet, hogy az első óráról lemaradunk.
-Rendben.-elindultunk. Végigmutogatta az egész iskolát, majd megálltunk a 16-os terem előtt.
-Nos úgy látszik, hogy kicsengetés előtt végeztünk. Ez a mi termünk.-nyitott be majd a helyére viharzott.
-Nem jön be kisasszony?-szólt ki egy mély hang. Vettem egy mély levegőt majd beléptem az ajtón.-Ha kérhetem mutatkozzon be.
-Rachel Peterson vagyok. 16 éves és Franciaországból jöttem.
-Robert Crowley az osztályfőnök.-állt fel majd kezet nyújtott. Kedvesnek tűnik.-Milyen külön foglalkozásra jelentkezett?-érdeklődött tovább.
-Rajzra!-jelentettem ki büszkén.
-Végre valaki!-kiáltott fel az egyik fiú.
-Ülj le oda Josh elé!-ó szóval a rajzos srácot Joshnak hívják. Most már két osztálytársam nevét tudom. Ez haladás!
-Nos akkor fojtassuk ott ahol abbahagytuk.-mondta a tanár úr. Azzal telt el az egész nap, hogy megtanuljam ki kicsoda. A buszon egészen hazáig Líviával beszélgettem. Nagyon jó fej és humoros is. Amandával vacsoráztam aki kifaggatott a mai napomról. Megmosakodtam és lefeküdtem aludni. Holnap már rajz szakkör is lesz. Imádok rajzolni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése